A küldöttség legfontosabb célja az volt, hogy az uralkodó nevezze ki teljhatalmú helytartóvá István nádort és miniszterelnökké gróf Batthyány Lajost; illetve, hogy tegyen ígéretet az országgyűlésen alkotandó törvénycikkek szentesítésére. A március 17-én kiadott királyi leirat azonban csak István nádor kinevezését tartalmazta, Batthyányét nem, s felszólította a nádort a felelős minisztérium hatásköréről szóló törvénycikk felterjesztésére. Kossuth és Batthyány azonban rávették a nádort, hogy teljhatalmával élve, nevezze ki Batthyányt miniszterelnökké, s István még azt is elérte, hogy a király jóváhagyja e lépését. Az országgyűlési küldöttség bécsi útjának sikerét a pesti forradalomról érkező hírek is elősegítették.

Az ország forradalma azonban nem korlátozódott erre a két városra. Mint amikor a vízbe követ hajítanak, s az általa keltett hullám egyre nagyobb átmérőjű köröket rajzol a víz tetejére, olyan módon terjedt az országban a pesti és pozsonyi események híre. Március 16-án Győr, 17-én Pápa, Székesfehérvár és Eger, 18-án Temesvár, Nagybecskerek, Pécs, Debrecen, Arad volt lelkes hangulatú népgyűlések színhelye. A pesti forradalom sikerét nem csak a magyar, hanem a nemzetiségi lakosság is örömmel fogadta.

Március 13.
Forradalom tör ki Bécsben.

Március 14.
Este 9 óra tájban megérkezik Pestre a bécsi forradalom híre. Petőfi és társai elhatározzák, hogy másnap cselekedni fognak, s kivívják a sajtószabadságot.