A holtpontról a párizsi forradalom híre mozdította ki a magyar politikát. Kossuth Lajos1848. március 3-i felirati beszédében a sorok közé rejtve alkotmányos átalakítást követelt a birodalom egész területén. Kossuth német nyelvre azonnal lefordított és Bécsben kinyomtatott beszéde olyan erjedést indított meg a császárvárosban, amely egyik oka volt a március 13-i bécsi forradalom kitörésének. Ez a forradalom tette lehetetlenné az erőszakos fellépést a magyar reformellenzékkel szemben, s ennek híre inspirálta a március 15-i pesti forradalmat.

A magyar politikának Pozsony mellett ugyanis volt egy másik központja is: az ország fővárosa, Pest-Buda. Itt tömörült a nemesi és polgári értelmiség elitje; azok a költők, írók, publicisták, színészek, festők, akik munkásságukkal előmozdították a polgári átalakulás eszményeit. E fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja, a Pillwax kávéházban tartotta összejöveteleit. Egy részük tagja volt a liberális ellenzék egyesült szervezetének, az Ellenzéki Körnek is. Közülük került ki Irinyi József, aki 1848. március 11-én megfogalmazta azokat a rövid, dobpergésszerű pontokat, amelyek Kossuth március 3-i beszédének szellemében, attól némileg eltérő hangsúlyokkal, a polgári átalakulás következetes keresztülvitelét követelték. A Pillwax ifjai szerették volna e Tizenkét pontot több ezer pesti polgár aláírásával eljuttatni Pozsonyba, s így támogatni a reformellenzék országgyűlési küzdelmét. Ezért március 19-ére, a József-napi országos vásár napján, francia mintára a Rákos mezején nagygyűlést és bankettet akartak szervezni, aláírásgyűjtéssel. Az Ellenzéki Kör vezetői gondosan előkészített országos akciót akartak mgvalósítani.